A harmadik út

Vámbéry nyomában

„Mozogni kell az embernek, mert íme, a nap, a hold, a csillagok, a víz, az állatok mind-mind mozognak, csak a halott és a föld fekszik mozdulatlanul!"
Vámbéry Ármin

Az útvonal

7700 km, 14 ország, 4 hónap, 2 kerék…

Vonzódásom Kelethez nem újszerű dolog. Az európaitól merőben eltérő gondolkozású népek vendégszeretete és kultúrája, valamint a táj szépsége már 2005-ben teljesen magával ragadott. Akkor kerékpárral jártam Vámbéry Ármin nyomdokaiban Dunaszerdahelytől (Szlovákia) Irán fővárosáig, Teheránig. Az út 80 napig tartott, amelyből közel egy hónapot töltöttem Iránban. Hazatérve megfogadtam, hogy úti beszámolóim során nem csak Vámbéry nevét fogom népszerűsíteni, de valós tükröt állítok Iránnak és elmesélem hallgatóimnak milyen kedvesek és vendégszeretőek a perzsák és hogy a kép, amit a nyugati média próbál sugallni Iránról egy teljesen kifordított propaganda része.

Természetesen azóta is visszavágyódom Keletre, de a munka világából eddig teljesen esélytelennek tűnt visszatérésem. Az elmúlt években több Ázsiába induló utazó kérte ki véleményemet utazás előtt. Ilyenkor mindig leírhatatlan utazási vágy fogott el engem is. Az anyagi hátteret biztosító munkahelyemet azonban nem volt elég merszem elhagyni. Végül mégis megérkezett a kellő szikra. Zita és Árpi friss házasokként indultak világkörüli nászútra (www.360fokbringa.hu) és az ő fantasztikus útinaplójuk megadta a kellő löketet. Nekem is mennem kell, mégpedig idén, 2013-ban, Vámbéry Ármin halálának századik évfordulóján! Az első lépés megtétele volt a legnehezebb. Feladni az eddig kiépített karriert és elindulni az ismeretlen felé. A nehéz döntés meghozatala után azonban már minden ment a maga útján.

Az útvonal nem is volt kérdéses számomra, ismét a felvidéki születésű Vámbéry Ármin nyomdokaiba indulok. Vámbéry első útvonalát, amely 1862-ben Budapesttől Teheránig tartott, egyszer már végig jártam. Második útvonala Teherántól délre vezetett, Iszfahánba, Shirázba és Perszepoliszba. A közép-ázsiai kánságokban dúló viszályok miatt útját csak 1863 márciusában tudta tovább folytatni kelet felé. Ezt az utazását a harmadik út néven tartjuk számon. Utazásai alatt ezen a harmadik útján jutott a legmesszebb és természetesen abban az időben ez volt a legveszélyesebb vállalkozás. Vámbery ezen az úton eljutott a mai Üzbegisztán terültén található Khívába, Szamarkandba és Buharába ill. a mai Afganisztánhoz tartozó részekre is.

Útvonalamat ezek alapján próbáltam meg összeállítani, de természetesen az egyes országokban eltöltött időt nagyban meghatározzák a vízumok is. 150 évvel Vámbéry Ármin utazásai után Ázsia ezen része továbbra is megtartotta zártságát és a vele járó csodálatos varázsát is. A népszerű keletre tartó balkán-török útvonaltól eltérve, egy teljesen szokatlan, alternatív utat választottam Moldován, Ukrajnán, és a Fekete-tengeren keresztül, hogy végül a Kaukázuson átkelve érkezzek meg a perzsa fővárosba. Iránból Vámbéry útvonalát követve Türkmenisztánba majd Üzbegisztánba tekerek. Ezek után már olyan helyeken folytatom az expedíciót, ahova Vámbéry anno már nem jutott el. Tádzsikisztánban a Pamír hegységben, Pakisztánban pedig a Karakorum hegységben fogom próbára tenni teljesítő képességem.

Érintett országok:

  • Szlovákia
  • Magyarország
  • Románia
  • Moldova
  • Ukrajna
  • Grúzia
  • Örményország
  • Irán
  • Türkmenisztán
  • Üzbegisztán
  • Tádzsikisztán
  • Kirgizisztán
  • Szerbia
  • A harmadik út
  • A 2005-ös Vámbéry túrakerékpáros expedíció útvonala
  • Vámbéry Ármin három útja