Július elsején léptem be Türkmenisztán területére. A vámon egyből megtetszett az egyik rendőrnek a svájci bicskám, aki mindenféle érveket felhozott arra, hogy elkobozza tőlem, de végül szerencsére megtarthattam. Sajnos épp a legmelegebb lett, mire a pénzváltással is végeztem Serahsban. S mivel az 5 napos tranzit vízum elég rövid a majd ötszáz kilométeres sivatagi szakaszra, azonnal tovább is indultam.