A harmadik út

Vámbéry nyomában

„Mozogni kell az embernek, mert íme, a nap, a hold, a csillagok, a víz, az állatok mind-mind mozognak, csak a halott és a föld fekszik mozdulatlanul!"
Vámbéry Ármin

Türkmenisztán

Főváros: 
Aşgabat
Népesség: 
4 952 081 fő
Terület: 
488 100 km²
Megtett táv: 
491 km

 Az öt napos turista vízumom harmadik napja kezdődött meg. Megjelentek a Karakum sivatag első homokdűnéi, és a gyapotültetvények is egyre ritkábbá váltak. A szél egyre erősebben fújt és az átlagsebességem alig érte el a 14 km/h-t. Estére már elég gyakran jöttek rám hasi görcsök, amik mindig hasmenéssel végződtek. A napközben elviselhetetlen hőség miatt másnap már sötétben elindultam és csak az úton ért a napkelte. 122 kilométer nyílegyenes aszfaltút a sivatagban.

Július elsején léptem be Türkmenisztán területére. A vámon egyből megtetszett az egyik rendőrnek a svájci bicskám, aki mindenféle érveket felhozott arra, hogy elkobozza tőlem, de végül szerencsére megtarthattam. Sajnos épp a legmelegebb lett, mire a pénzváltással is végeztem Serahsban. S mivel az 5 napos tranzit vízum elég rövid a majd ötszáz kilométeres sivatagi szakaszra, azonnal tovább is indultam.

A néhai türkmén elnök, Niyazov még a szovjet éra alatt került hatalomra. Szovjetunió összeomlása után is maradt az ország élén, és hihetetlen személyi kultuszt épített ki maga köré. Kikiáltotta magát Minden Türkmének Atyjának, és elvárta, hogy Türkménbasinak szólítsák. Arany szobrait és portréit látni lehet mindenütt az országban. Egy interjúban azonban így fogalmazott: „Személy szerint ellenzem, hogy a képeimet és szobraimat az utcán látom. De az emberek ezt akarják”.

Feliratkozás RSS - Türkmenisztán csatornájára